A NAGYPETRI MŰVÉSZTELEP ALAPÍTÁSA ÉS ESEMÉNYEI
Részlet a 2012 -évi 10 éves jubileumra kiadott füzetből.
Nagypetri (Petrindu), ahol a művésztelep ma is működik, egy Kalotaszeg szívében fekvő kis falucska a csendes, művészetektől mentes életét élte 2002-ig. Ez időben talán a legnagyobb izgalom a bivalyok, kecskék, tehenek esti hazatérése volt a legeltetésből, olykor betévedtek kirándulók és nyaralók a falu több száz éves református templomának meglátogatására.
A közeli Zsobok faluban korábban rendezett alkotótábor résztvevőinek egyik Nagypetribe szervezett kirándulásán, ötletként felmerült Kőrösi László, a helyi református közösség lelkészének részéről, hogy a falusi túrizmus beindítására épült, helyi panzió szobáinak díszítése kapcsán, alapítható lenne egy művésztelep Nagypetriben. Kőrösi László és felesége Erzsike biztosítanák a feltételeket a megálmodott művésztelep működtetésére és a meghívott alkotóknak egy-egy művét kérik az ellátás fejében.
Benkóczy Péter válasza az volt, ha Gonda Zoltán lesz a művészeti vezető, akkor részéről a tábor technikai megszervezése rendben lesz.
Így indult el a „Nagypetri álom” 2003 októberében és azóta minden év augusztusának a végén, szeptember elején találkoznak az alkotók, az ecset -és vésőhordozó családtagok.
A telep 2012-ben immár a tíz éves jubileumi évfordulójához érkezett.
A művészek meghívásának mindenkori alapelve, hogy Erdélyből és Magyarországról közel egyenlő arányban érkezzenek festők-grafikusok-faragók, és vegyenek részt az alkotásban.
Később az új - ideiglenes tagok, az alkotók ajánlása alapján évente kerültek meghívásra.
Ennek következtében csatlakoztak Hollandiából, valamint különböző alkotó szervezetekhez tartozó festők, grafikusok, fafaragók is.
A meghatározott feltétel-rendszernek köszönhető, hogy kiváló emberek érkeztek. Kialakult egy baráti társaság, akik egymástól is sokat tanulnak és egyfajta sajátos stílusjegyeket képviselnek.
Festik, rajzolják, faragják a helyi és tágabb környezetben található témákat, ahol sajnos mára már jelentős változások történtek, s nem a jó irányba. Lehet, hogy néhány év múlva teljesen megváltozik a település hagyományos arculata, az épületek, kapuk és keritések átépítésre kerülnek.
Többen már évek óta törzstagok. Minden évben sor kerül egy-egy új alkotó meghívására, és így színesítik, gazdagítják a társaságot, emberi egyéniségükkel és műveikkel.
2012. évben a Nagypetri Művésztelep elérkezett az eddigi legfontosabb évéhez, a tíz éves, jubileumi kiállításához, amely Kolozsváron, a Reményik Galériában került megrendezésre, ahol a helyi kulturális vezetés és a média is jelentős számban megjelent. Ezen az eseményen a művésztelep első alkalommal mutatkozott be a nagyobb nyilvánosság előtt.
Kiállításra kerültek a Nagypetri Művésztelepen készült munkák - festmények, grafikák, fafaragások.
Ki kell emelni az alapító Kőrösi Lászlót és Erzsikét – a művésztelep vendéglátóit és mentorait, akik fáradozást nem ismerő tevékenységükkel, és szeretetükkel, a művésztelep működését biztosítják, valamint magát a helyi faluközösséget, ahol a festőket, fafaragókat mindig szeretettel (és pálinkával) fogadják.
BPSR.
2012. szeptember
